Eddig azt hiszem egy Csernus könyvet olvastam, A nőt és egy előadásán is jártam, ahol "természetesen" már 5 perc után kiforgatta magából a színpadra felhívott lányt. Vegyes érzéseim vannak a módszerével kapcsolatban, de mindig is szimpatizáltam a személyével. Kicsit olyan nekem, mint dr. House, nem akarnám, hogy ő legyen a háziorvosom, de nem tudom őt nem szeretni.
Az Egy életed van című legfrissebb könyve viszont újítás, sokkal kedvesebb hangvételű, személyesebb és elég egyedi a kialakítása, hiszen 12 fejezetre van osztva, egy-egy fejezet pedig az év egy hónapjával foglakozik, kicsit olyan, mint egy kalendárium.
Mostanában nem nagyon szeretek önsegítő könyveket olvasni, kicsit megcsömörlöttem tőlük, mert volt egy időszak mikor szinte csak azokat olvastam, de ez a könyv más volt. Egyszerűen olvasható, nem száraz, mert sok személyes történetet és érdekességet tartalmaz, és tudatalatt késztet gondolkodásra, nem pedig feladatokan keresztül. Minden fejezet egy olyan témát jár körbe, ami a szerző szerint jellemző a hónapra, de megjelennek a természet, az évszakok változásai, az ünnepek, a hagyományok is. Olyan fontos témákkal foglalkozik, mint a kiégés, a felelősségvállalás, az elfogadás, a halál és az egész könyvet körbeöleli a tudatosság, hogy ne csak sodródjunk a hónapokkal, az évszakokkal, ne egy mókuskerékben éljünk, hanem minden egyes nap ugyanannyira számítson.
"Akinek minden napja úgy telik, mint a karácsony, aki számára minden este szenteste, és minden nap ünnep, mert mindennap jól érzi magát a bőrében, az nem fog a kiemelt ünnepekkel foglalkozni, mert azok nélkül is teljes értékű életet él."
Nagyon szerettem olvasni ezt a könyvet, mert egyre inkább vágyódom (vissza) a természetbe, szeretném megélni a évszakok változását, a ciklikusságot. Szerintem a mai centralizálódott, sodró világban fontos lenne lelassítani és ez a könyv sok embernek felnyithatja egy kicsit a szemét. Csernus dokinak pedig megmaradt a régi él a mondataiban, de sokkal finamobban fejezi ki magát, érezni, hogy békében él önmagával.
Én mostantól szeretném a hónapokat a vonatkozó fejezet elolvasásával kezdeni és az Egy életed van-t pedig ajánlom annak aki szereti Csernus Imrét, és annak is, aki eddig nem szimpatizált vele.
"Amióta vidéken élek, sokkal jobban figyelek a természetre. Emlékszem például a 2010-es évre, amikor egész nyáron esett az eső. Ilyenkor szokták azt mondani, hogy szegény tiszavirág, eléggé ráfaraghat, ha kifog egy ilyen nyarat, de nézzük a helyzetet az ő szemszögéből! A tiszavirág kikel és szárnyra kap, eltölt egy csodálatos napot, elfogadva, hogy neki ennyi jutott, és ezt az időt maximálisan ki is használja. Miközben nem is tudja, hogy neki ennyi ideje van."
Értékelés:
4/5
Fülszöveg
Sok-e a 28 ezer, vagy kevés? – teszi fel a kérdést az előadásain dr. Csernus Imre. Nem forintban, hanem napban, mert átlagosan ez a 77 év az, amennyi jut nekünk ezen a földön. Éppen ezért, figyelmeztet a pszichiáter, mindannyiunk legdrágább kincse az idő, és úgy kell élnünk, tudatosan, őszintén és bátran, hogy ebből a 28 ezerből egyetlen napot se pazaroljunk el. Vajon tudatosan élünk, vagy csak sodródunk, és hagyjuk, hogy a dolgok megtörténjenek velünk? Megélünk minden egyes napot, vagy észre sem vesszük, milyen évszak van körülöttünk? Folyton a múlton rágódunk, vagy a jövő miatt aggódunk, és emiatt a jelen kicsúszik a kezünkből? Dr. Csernus Imrétől sok mindent tanulhatunk. Kinyitni a szemünket és felismerni, milyen az őszinte, kiteljesedett élet. Nem félni beszélni az érzéseinkről, bevallani, ha hibáztunk, és elfogadni, hogy nem lehetünk tökéletesek. Tanulni a hibáinkból és mindig a megoldást keresni. És főleg nem másokra mutogatni, hanem vállalni a felelősséget a saját életünkért. Valódi felnőttként élni. Mindenki a saját sorsának a kovácsa, vallja a neves pszichiáter, aki most szokatlan formában, az év tizenkét hónapja köré rendezett gondolatokban osztja meg velünk nézeteit az életről, az emberhez méltó létről és a boldogságról.
Megjelent a Jaffa Kiadónál.
