Mezei Petra: Mint a homokszemek

Az egyik idei könyves célom, hogy több kortárs magyar szerzőtől olvassak, így örömmel mondtam igent Mezei Petra újdonsült írónőnek, hogy elolvasom a Maxim Kiadó Dream Válogatásában megjelent könyvét.

A fülszöveget elolvasva nem igazán állt össze, hogy miről is akar szólni ez a regény, legalábbis túl összetettnek tűnt, és végül azzal fogott meg, hogy egy erős női karakter a főszereplő. Általában az ilyen felütéssel kezdődő történetek bejönnek nekem, bár egyre szélesebb a választék, nem tudom őket megunni. Valószínűleg mások sem nagyon.

A Mint a homokszemek egy Budapesten játszódó krimi, aminek egy fiatal kárszakértő lány, Alex a főszereplője. A cselekmény pedig egy bankfiók sorozatos hajnali riasztásai köré szerveződik. Vajon a tulajdonos akar nyerészkedni a kártérítésen vagy valami cseles betörővel van dolga Alexnak és a rendőröknek? És ha az utóbbi, akkor mégis ki lehet az? Számomra nagyon ígéretesnek tűnt ez az alapsztori, ezt pedig megspékelte az írónő a főszereplő titokzatos múltjával és egy romantikus szállal is.

A köny kicsit több, mint 300 oldal, gyorsan is tudtam vele haladni, bár az elején úgy éreztem, hogy az egyébként hétköznapi szóhasználat mellé sokszor benyom az írónő egy nem odaillő, szépirodalmibb kifejezést és ez eléggé zavart, nem találtam értelmét. Aztán ez a történet előrehaladtával vagy eltűnt vagy én szoktam hozzá a stílushoz, de egyre gördülékenyebb lett a szöveg. Féltem, hogy egy ilyen rövid könyvbe, hogy lehet ennyi cselekményt belezsúfolni, de ez zsúfolás nélkül sikerült. Mindenből kaptam egy kicsit és ez pont elég volt, hogy egy folyamatos feszültségi szintet fenntartson a sztori végéig. Nem akart túl sok lenni, számomra nem volt nagy katarzis a végén, amikor kiderült ki a rosszfiú, de jó volt, elég volt. Úgy emlékszem rég olvastam ilyen regényt, ami ennyire folyamatos feszültséget váltott volna ki belőlem.

A karakterek közül is sikerült néhányat jól kibontani az írónőnek. Nekem a főszereplő Alex, kicsit mesterségesnek, talán ellenszenvesnek is tűnt a túlzott önállóságávával, de ahogy haladt a cselekmény, sokat lágyult és megkedveltem, ahogyan a nyomozókat vagy a bankfiók dolgozóit is, mert a személyiségüknek egy olyan szegmensét láthattam, ami nagyon ismerős, otthonos számomra, akkor is, ha éppen negatív. Az egész könyv azért tetszett a legjobban, mert nem akart több lenni egy Magyarországon játszódó szórakoztató regénynél, kriminél, hanem ehelyett vállalta, hogy realista, hangulatos, néhol szarkasztikus lesz. És mivel egy bankfiókkal szemben lakom a fővárosban, így extrán át tudtam érezni a történetet, ahogyan a nagyon jó leírásokat is a budapesti helyszínekről.

Érdemes új, nem "agyonmarketingelt" szerzőktől olvasni, mert lehet éppen rábukkanunk az új kedvencünkre. Én nagyon szívesen olvasnék még hasonló könyveket Mezei Petrától, vagy éppen ennek a folytatását.

Értékelés: 4/5

Megjelent a Maxim Könyvkiadónál.

"Páncéltermek? Tűzfalak? Kikezdhetetlen riasztók? Tízjegyű, folyton változó jelszavak? Mondhatnád – mindezeknek hála – manapság lehetetlen kirabolni egy bankot.

De tévedsz. Manapság – mindezeknek hála – kevés egyszerűbb dolog létezik ennél.

Alex – egy huszonhat éves, budapesti kárszakértő lány – a poszttraumás stresszben szenvedő főhősök hétköznapi életét éli, amikor egy téves riasztás miatt kirendelik egy kertvárosi bankfiókhoz. Nemrég a világ egyik legnagyobb biztosítójánál dolgozott, a cég történetének legfiatalabb felsővezetőjeként, de másfél évvel ezelott belekeveredett egy család meggyilkolásának ügyébe, és ez teljesen megváltoztatta az életét. Most olyan bonyolult rejtélyekre keresi a választ, hogyan rabolható ki egy bank minden különösebb eszköz, tudás vagy erőszak nélkül, vagy hogy mit kezdjen a szerelemmel egy olyan nő, aki a függetlenség, a racionalitás és az érzelmek kontrollálásának megszállottja. És mégis miért könnyebb az első kérdésre válaszolni?"

Könyves Tervek & Várólista csökkentés 2021

Hosszú idő után ez az első olyan évkezdés számomra, amikor nem írtam hosszú terveket, célokat egy új füzetbe vagy naplóba, aminek a vezetését aztán nem fogom folytatni. Ennek egyszerű oka, hogy úgy érzem összességében olyan fókuszált most az életem és annyi mindent elkezdtem tavaly, hogy "csak" azokat szeretném folytatni. Könyves téren sem fogalmaztam meg magamnak sok célt, összesen 4-et, de úgy gondolom ezek a lentebb olvasható tervek/célok nem olyan elrugaszkodottak, mint az előző években voltak, abszolút teljesíthetőek.

1. 61 könyvet elolvasni

Mivel tavaly és tavaly előtt is megugrottam a kitűzött 50-es számot, így gondoltam idén emelem egy kicsit a tétet. Először 60-ra gondoltam, de nem szerettem volna most egy kerek számot, így a '21 miatt lett a 60+1. :D

2. 50 alatt tartani az új könyvek számát

A tavalyi évet és az impulzív grandiózus könyvrendeléseket leszámítva általában mindig sikerült 50 alatt tartani az új könyvek számát, úgyhogy szerintem most is menni fog, még ha át is lépem valamennyivel ezt az értéket. Arról álmodni sem akarok, hogy nullára csökkentsem az új beszerzéseket és azt sem tartom reálisnak, hogy X hónapig ne vegyek új könyvet. Inkább a többször kevesebb elvet szeretném követni.

3. Több klasszikust és több magyar kortárs regényt olvasni

A tavalyi évben is bebizonyosodott, hogy mennyi gyöngyszemre tudnék bukkanni, ha több magyar kortárs regényt olvasnék, hiszen nagy kedvenceim lettek például Barnás Ferenc könyvei. Én a kevesebb marketingnek tulajdonítom, hogy ennyire nem ismerem a magyar kortárs szerzőket és Grecsó Krisztiánon meg még néhány más írón kívül senki nem akad fenn a radaromon. De idén tudatosan szeretném keresni az ilyen szerzőket és olvasmányokat, ahogyan kicsit szeretnék visszatérni a klasszikusokhoz is. Számomra kissé meglepő, hogy mostanában sok könyvmolytól hallok ilyen vagy ehhez hasonló terveket, de nagyon jó ötletnek és fontos dolognak tartom, hogy támogassuk a magyar írókat és olvassunk több klasszikust.

4. Végre teljesíteni a várólista csökkentést

2016-ban azt hiszem 1 vagy 2 könyv híja volt, hogy végre teljesítsem a várólista csökkentést, aztán volt pár sikertelen év, tavaly pedig nem is jelentkeztem, mert nem akartam muszájból olvasni. Idén sem szeretnék valamit azért olvasni, mert kell, de úgy érzem, hogy mostanában annyira visszataláltam az olvasáshoz és a blogoláshoz, hogy menni fog ez a kihívás. A benevezett könyveket lentebb olvashatjátok,  biztosra mentem és csináltam alternatív listát is. 

1.Naomi Alderman: Engedetlenség

2.Naomi Alderman: A hatalom

3.Helen Macdonald: H, mint héja

4.Elizabeth Davis - Carol Leonard: Életkör

5.Caleb Carr: A Halál angyala

6.John Douglas - Mark Olshaker: Mindhunter

7.Bernie S. Siegel: Szeretet, gyógyítás, csodák

8.Mona Awad: Nyuszika

9.Kim Leine: A Végtelen-fjord prófétái

10.Elizabeth Gilbert: New York lányai

11.Orosz Katalin - S. Nagy Zita: A sorsformáló 9+1 hónap

12.Irvin D. Yalom: Úton önmagamhoz

*

13.Peter Wohlleben: Az állatok érzelmi élete

14.Boldizsár Ildikó: Hamupipőke Facebook-profilja

15.Bea Jonhson: Zero Waste Otthon

16.Karan Bajaj: A kereső

17.Margaret Atwood: A vak bérgyilkos

18.Stefanie Stahl: A benned rejlő gyermeknek otthonra kell találnia

19.Marc Pastor: Barcelona árnyai

20.Pál Ferenc: A szorongástól az önbecsülésig

21.Neil Gaiman: Amerikai istenek

22.Blake Crouch: Hamis emlékek

23.J.K. Rowling: Átmeneti üresedés

24.Lauren Graham: Gyorsan elhadarom

Ti szoktatok előre tervezni vagy ahogy esik, úgy puffan? :)

Év végi összegzés és TOP10 olvasmányom 2020-ban

Ismét eltelt 1 év és bár eléggé rendszertelenül blogoltam idén is, de az év végi összegzést szeretem mindig pontosan megírni.

Elég introvertáltként én nem éreztem úgy, hogy sok mindenről lemaradtam ebben az évben, sőt nekem kicsit mozgalmasabb is volt 2020, mint az ezt megelőző néhány év. Nyelvvizsgáztam, megszereztem a mesterdiplomámat és végre pszichológusként kezdtem el dolgozni szeptember elején, ami egyúttal azt is jelenti, hogy rengeteg új emberrel ismerkedtem meg és teljesen megváltoztak a hétköznapjaim. Ennek ellenére voltak és lesznek nehézségeim, kihívások, amiket meg kell ugorni, célok, amiket el szeretnék érni, de összességében nagyon elégedett és hálás vagyok az elmúlt 365 napért, amelyben jutott hely bőven az olvasásnak is.

Összesen 65 könyvet olvastam el idén, amellyel bőven túlszárnyaltam a kitűzött 50 elolvasott könyvet. Ez a Moly szerint több, mint 24 ezer oldalt és rengeteg jó olvasmányélményt jelent. A könyvek nagy része saját példány volt, az előző évekhez hasonlóan vegyes olvasmányok. Sok volt a kortárs szépirodalom, a fantasy, az életmód és pszichológiai témájú könyvek, de egyre több krimit/pszichothrillert olvastam, ahogyan többször volt kedvem szórakoztató, romantikus könyvekhez is. Sajnos idén sem olvastam idegen nyelvű könyvet és még mindig nagyon alacsony magyar szerzők aránya, ez utóbbin mindenképp szeretnék javítani jövőre. Mindig kitűzöm azt is célként, hogy kevesebb könyvet vásárolok, de ez az elmúlt évben teljesen fordítva sült el, ugyanis rekord mennyiségű 110 új könyvvel gazdagodtam, a tavaszi karanténos akciók engem is nagyon berántottak. Ugyanakkor kb. 10-15 könyvtől meg is váltam a Molyon keresztül, ami nem túl sok, de mégis valami és ezt a számot szeretném feltornázni jövőre, mert sok könyvem ki van válogatva eladásra (ez is a karantén hozománya). De a jövő évi könyves terveimet egy következő posztban fejtem majd ki.

Bár nagyon kevés kimondottan rossz vagy csalódást keltő olvasmányom volt, de idén valamiért könnyebb volt 10 kedvenc könyvet kiválasztanom 2020-ból, sőt közülük a legmeghatározóbb hármat is könnyen meg tudom nevezni. A legnagyobb hatással Barnás Ferenctől az Életünk végéig, Colson Whitehead-től A Nickel-fiúk és Celeste Ng-től a Kis tüzek mindenütt című regények voltak rám, de lentebb olvasási sorrendben is láthatjátok a TOP10 2020-as olvasmányaimat.

Karl Ove Knausgard: Halál (Harcom 1.)

Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka/Tűzrózsa

Colson Whitehead: A Nickel-fiúk

Barnás Ferenc: Életünk végéig

Deborah Feldman: Unortodox

Elena Ferrante: A felnőttek hazug élete

Fábián Janka: A könyvárus lány

Celeste Ng: Kis tüzek mindenütt

Taylor Jenkins Reid: Evely hét férje

Sarah J. Maas: A Court of Mist and Fury - Köd és Harag Udvara (Tüskék és Rózsák Udvara 2.)

Remélem ti is megtaláltátok a pozitívumokat, a szépséget is az elmúlt 12 hónapban és a nehézségekből sokat tudtok majd meríteni a jövő években. Boldog, békés, sikerekben és szuper olvasmányokban gazdag boldog új évet és jó egészésget kívánok minden kedves olvasómnak, látogatómnak!

Karácsonyi hangulatban book tag

Látván a sok karácsonyi book tag-et a magyar könyves bloggereknél és vloggereknél, gondoltam én is kitöltök egy nekem tetszőt. A Karácsonyi hangulatban book tag a Pergamentre hányt szavak blogról van. Töltsétek ki bátran ti is, ha tetszik. :)

1. Mikulásvárás – Egy könyv, aminek olvasásával meg kell várnod, hogy a fa alá kerüljön

Ha a Jézuska merített a könyves kívánságlistámról, akkor a Tüskék és Rózsák Udvarának a 2. része lesz az. Az ősszel olvastam az első részt és nagyon berántott, mindenképp szeretném majd elolvasni a folytatását és jó lenne a két ünnep között.

2. Ünnepi díszítés – Egy piros színű kötet

Nem valami ünnepi kötet, de idén olvastam Bobby Hall-tól a Szupermarketet és rögtön ez ugrott be a minimalista piros borítójával. Elégé alulértékelt Molyon és kis hírverést kapott, de szerintem nagyon fontos történet, minden korosztálynak ajánlanám.

3. Karácsonyi dalok – Egy történet, amiben szó esik az ünnepekről

Josie Silver Egy decemberi nap című regényének nemcsak a címében kap fontos szerepet a karácsony hónapja, mert a főszereplők néhány nappal az ünnepek előtt találkoznak először és a karácsony  jó keretet ad a 10 évet felölelő történetnek.

4. Az ünnepi menü – Egy kötet, amibe ne kezdj korgó gyomorral!

Idén olvastam Sarah Addison Allen Sugar Queen - Édes élet című aranyos, szórakoztató regényét, aminek a főszereplője Josey romantikus könyvekkel és édességekkel gyógyítja bánatát. Nagyon szerettem ezt a történetet, ahogy már régebben az írónő A csodálatos Waverly-kert című regényét is.

5. Karácsonyfa és az ajándékok – Egy könyv, amire boldogan gondolsz vissza

Hendrik Groen Lesz ez még így se című naplóregényének sokáig halogattam az elolvasását, mert egyszerűen féltem, hogy nem fog tetszeni,  de abszolút pozitív csalódás volt. Jó volt belecsöppeni az idősek világába, problémáiba, gondolataiba és látni, hogy a sok nehézség és szomorúság ellenére mennyi örömöt lehet találni ebben az életkorban is. 

6. Szánkózás a havas tájon – Egy kötet, aminek története hullámvasútra ülteti fel az olvasót

Colleen Hoover-nek ebben az évben a romantikus young adult regények után thrillere is megjelent magyarul. Szerintem ebben is nagyot alkotott az írónő, nekem tényleg igazi hullámvasút volt, hogy mit is gondoljak a címszereplő Verity-ről és igazából a többi szereplőről is. A thrillerekben szokásos történet végi csattanóról nem is beszélve. 

7. Olaf, a nyárszerető hóember – Melyik az a könyv, amin olvadoztál?

Sarah Dessen az egyik kedvenc ifjúsági íróm, így a tavaly év vége felé megjelent Kulcsra zárt szív című regényét is muszáj volt elolvasnom. Igazi nosztalgia volt, ismét egy igényes könyvet olvashattam, ahol a kötelező szerelmi szál mellett más fontos kapcsolatokat is kiemelt az írónő. Az egyik kedvenc, rengetegszer újraolvasott regényem, a Figyelj rám! is megjelent idén új köntösben a Könyvmolyképző Kiadónál.

8. Forralt bor vagy meleg kakaó – Egy könyv, amivel télen fogsz bekuckózni a kedvenc italoddal

Közvetlenül karácsony előtt és alatt terveim szerint Kerstin Gier Fellegszállóját fogom olvasni. Igazán nyugalmasra, pihentetőre szeretném venni ezeket a napokat, sütivel, teával vagy forralt borral és egy laza könyvvel.

9. Csillagszóró – Egy kiemelkedő olvasmányod az idei évből

Celeste Ng Kis tüzek mindenütt című regénye nagyot ütött nálam (is). Mélységesen feldühített, elgondolkodtatott, imádtam. Szeretném majd az írónő másik magyarul megjelent regényét is elolvasni.

10. Hull a hó, hull a hó – Egy történet, amelyben sok a ridegség

Idén találtam rá Barnás Ferenc könyveire, A kilencediket és az Életünk végéig-et olvastam az írótól és mindkettő regény hasonlóan hatott rám, mint az előbb említett Kis tüzek mindenütt. Barnás Ferenc könyvei számomra érzelemmentesek, tárgyilagosak és mégis rengeteg érzelmet képesek kiváltani belőlem.

Josie Silver: Egy decemberi nap

Ahogyan a Decemberi olvasmányterves listánál is írtam, idén magamhoz képest extra sok, összesen három karácsonyos könyvvel készülök az ünnepekre. Ezek közül az egyik Josie Silver szórakoztató, romantikus regénye az Egy decemberi nap, ami idén csodás új borítóval jelent meg a 21. Század Kiadónál. Bár az előző is nagyon aranyos volt.

Pár nappal karácsony előtt Nagy-Britannia fővárosában, Londonban egy buszon ülő fiatal lány, Laurie meglát egy fiatal fiút, Jack-et a megállóban, akibe első látásra beleszeret. Egy évig keresi a fiút, egészen a barátnőjével, Sarah-val közös szervezésű karácsonyi buliig, ahol Sarah bemutatja neki új párját. Így indul egy csodaszép történet szerelemről és barátságról, némi ünnepi hangulatttal fűszerezve.

Ebben az alaptörténetben tényleg megvan minden, ami egy bestseller regényhez vagy egy ikonikus romantikus filmhez kell. Vagyis mondhatni klisés a sztori, de jó rendezéssel és szereposztással sokan szeretni fogják. Én úgy olvastam ezt a könyvet, mintha filmet néznek. Pörgős, könnyen olvasható volt végig és bár tényleg lehet sejteni, hogy mi lesz a befejezés, de ritka alkalmak egyikeként éppenhogy le tudtam szállni a megfelelő megállóban a villamosról, annyira lekötött a sztori.

A történetmesélés váltott szemszögű, Laurie és Jack elbeszélése váltakozik. Bajban szoktam lenni az
ilyen felépítésű regényekkel, mert legtöbbször vissza kell lapoznom, hogy éppen kinek a szemszögében is járok, de szerencsére ez itt kevésszer fordult elő. A főbb karakterek elég jól ki vannak dolgozva, mindenkinek vannak egyedi vonásai és szerintem abszolút szerethetőek a néhány ellenszenves tulajdonságukkal együtt is. Emellett sok pluszt adott számomra, hogy  Laurie és Sarah barátsága ennyire erősen hatással volt a történet alakulására. Az ő kapcsolatukkal mélyebb érzelmi rétegeket jelenített meg az írónő, ami szintén jót tett a történet kiszámíthatóságának. És ide tartozik még a helyszín is, London, ami tökéletes hely egy romantikus karácsonyi sztorihoz. Olvasás közben kicsit keveselltem az igazán ünnepi részeket, de visszagondolva pont elég volt benne. 

Egy dolog zavart egyedül, hogy szerintem az írónő elég alkoholfüggőnek tűntette fel a főszereplőit, vagyis a nehezebb szituációkkal majdnem mindig az alkohol segítségével küzdöttek meg. Sokszor az vitte előre a sztorit, hogy a szereplők többet ittak a kelleténél és kimondták azt, amitől egyébként féltek. Nem ítélem el az alkoholfogyasztást, csak úgy érzem, hogy ebben a regényben ez túl nagy segítő eszköz volt az írónő kezében és félek, hogy ezzel túlságosan normálizálja a jelenséget. 

Az előbb említett "túlkapást" leszámítva az Egy decemberi nap egy nagyon jó karácsonyra hangoló olvasmány lehet, hiszen sokan érzékenyebbek vagyunk ilyenkor, jobban vágyunk a szeretetre és a csodákra, amit ez a történet maximálisan megadhat. Én is megkönnyeztem kicsit a végét.

Értékelés: 4/5

Megjelent a 21. Század Kiadónál.

"Két ember, tíz esély. Egy feledhetetlen szerelem története, amely milliók szívét rabolta el.

Laurie szinte biztos benne, hogy csak a filmekben létezik a „szerelem első látásra”. De egy havas decemberi napon buszra száll, a bepárásodott üvegen át meglát egy férfit, és rögtön tudja, hogy ő az igazi. Egy varázslatos pillanatra összekapcsolódik a tekintetük… aztán a busz továbbhajt.

Laurie úgy érzi, meg van írva a csillagokban, hogy viszont kell látniuk egymást, ezért a következő évet azzal tölti, hogy London minden buszmegállóját és kávézóját tűvé teszi a férfi után. De nem sikerül időben megtalálnia. Egy karácsonyi bulin találkoznak újra – Laurie legjobb barátnője, Sarah boldogan mutatja be Laurie-nak az új pasiját… Ő az. A férfi, akit a busz ablakából látott.

Aztán eltelik újabb tíz év, és ezalatt Laurie, Sarah és Jack sorsa barátság, kihagyott lehetőségek, és szívfájdalmak háromszögében rendeződik újra.

Szívet melengető, derűs, megindító szerelmi történet, amelyet egyszerűen nem lehet letenni.

A sors megmagyarázhatatlan fintorai a boldogsághoz vezető úton."

Idén jelent meg magyar nyelven az írónő másik romantikus regénye is, a Lydia Bird két élete. A borítója nagyon aranyos és a történet is hasonlóan jónak tűnik, mint az előző könyvnek.

Kepes András: A boldog hülye és az okos depressziós

Kepes András szerintem a korombelieknek és így nekem is elég ismeretlen figura. A friss könyvmegjelenések viszonylag aktív figyelőjeként olvastam/hallottam már párszor a 72 éves író, újságíró, televíziós műsorkészítő nevét, de eddig még sohasem keltette fel túlzottan az érdeklődésemet egyik könyve sem. Pedig van ám neki nem egy regénye és esszékötete is.

A boldog hülye és az okos depressziós egyértelműen a címével hívta fel magára a figyelmemet, hiszen egy olyan gondolatot fogalmaz meg jó velősen, ami már nekem is nem egyszer megfordult a fejemben. Számomra ez nem azt jelenti, hogy jó butának és rossz intelligensebbnek lenni, hanem, hogy aki intelligensebb az hajlamos túl sokat gondolkodni, túl sok oldalról megvizsgálni egy problémát és egy soha véget nem érő spirálba kergetni magát. De ez persze nem csak egy bizonyos intelligenciaszint felett lehet így, ahogyan az sem, hogy valahol mélyen mindannyian "csak" a boldogságra törekszünk. Kepes András is azt tűzte ki legújabb könyve céljául, hogy körbejárja ennek az univerzális emberi jelenségnek, a boldoságkeresésnek a témáját.

Ez a téma elég klisésnek tűnhet, de a megvalósítása szerintem kicsit sem az. Az író sok kutatómunka eredményét, olvasmányélményeit és nem utolsó sorban személyes tapasztalait használta fel a boldogság témájának körbejárásához, vagyis úgy sztorizott élete fontos pillanatairól, hogy közben rengeteg tudományos információt és híres emberek (híres) gondolatait is beleszőtte a szövegbe. Annyira gördülékeny, annyira olvasmányos volt az egész, hogy bár én nem tettem, de szerintem egy ültő helyben is simán el lehet olvasni ezt a kétszázvalahány oldalt.

"Azt mondják,  amikor az ember öregedni kezd, birokra kél benne a bölcsesség és a hiúság. Akiben az utóbbi győz, az utoljára még mindenféle fontos pozíciót kapar ki magának, bizonygatni kezdi, milyen eredményeket ért el az élete során, és többnyire elégedetlen, zsémbes öregember lesz. A bölcsnek viszont lassan összeáll a világ, a dolgok és az értékek a helyükre kerülnek, megtanulja fölülről szemlélni a dolgokat, tudja, min érdemes bosszankodni és min nem, megértő és derűs lesz. 

Az örökfiatal szerző, akit természetesen még nem érintett meg az öregség, elhatározta, végére jár: lehet-e manapság valaki egyszerre intelligens és optimista, vagy aki boldog, az szükségszerűen hülye is? Saját élettapasztalatait és a tudományt – a kultúrtörténetet, a pszichológiát, sőt az atomfizikát – segítségül hívva szellemes és tanulságos elmélkedésre invitál."

Azért tetszett nekem a leginkább ez a gondolatfolyam vagy esszékötet vagy nevezzük bárminek is, mert sokkal inkább olvasok személyes történeteket vagy fikciós regényeket, mint bármilyen tudományos ismeretterjesztő könyvet, ugyanakkor mégis vágyom az új információkra. Ebben a könyvben pedig mindezt megkaptam, amellett, hogy olyan gondolatok magvait ültette el bennem az író, amelyek valamikor még nagyon hasznosak lesznek számomra.

Ha valaki esetleg fél ettől a könyvtől, hogy túl komoly, túl nehéz esetleg unalmas olvasmány, annak ajánlom a leginkább, mert abszolút pozitívan fog csalódni. És igazából mindenkinek, aki szeretne egy olvasmányos, szórakoztató, filozófikus monológot olvasni egy bölcs, intelligens férfi tollából. Én legközelebb az író Világkép című könyvét tervezem elolvasni.

Értékelés: 4/5

Megjelent a Libri Kiadónál 2020-ban.

Decemberi olvasmánytervek

Idén van először, hogy már nem diákként, hanem teljes munkaidőben dolgozóként várom a karácsonyt és az év utolsó napjait. Felértékelődött számomra a szabadidő, amit az ünnepek alatt különösen ki tudok majd élvezni. Bár egyébként sincs okom panaszra, a napi ingázás miatt elég sok időm van olvasni és talán többet is olvasok, mint az év első felében, amikor javában szakdolgozatot írtam, nyelvvizsgára készültem és egyéb csupa finomság.

Készülvén az ünnepekre és a jól megérdemelt szabadságra, össze is állítottam egy listát azokról a könyvekről, amiket ebben a hónapban szeretnék elolvasni. Szerintem ennyi ünnepi tematikájú könyvvel még sohasem készültem a decemberre, de talán most különösen szükségünk is van a meghittségre, a bekuckózásra, az ünnepi hangulatot meghozó olvasmányokra, filmekre, zenékre vagy finomságokra. Remélem e között az 5 könyv között ti is találtok olyat, amit szívesen elolvasnátok.

Kepes András: A boldog hülye és az okos depressziós (Libri Kiadó)

Kepes András legújabb könyvében a boldogság keresésére indul olvasmányélményei, kutatásai és személyes tapasztalatai segítségével. Ez az első olvasmányom a szerzőtől, már a felénél járok, mert könnyen lehet vele haladni és nagyon leköt, a szerző legtöbb gondolatával mélyen azonosulni tudok. Valószínűleg nem ez lesz az utolsó olvasásom tőle.

Fülszöveg: „Azt mondják, amikor az ember öregedni kezd, birokra kél benne a bölcsesség és a hiúság. Akiben az utóbbi győz, pozíciókra tör, bizonygatni kezdi, milyen eredményeket ért el az élete során, és többnyire elégedetlen, cinikus öregember lesz. A bölcsnek viszont lassanként összeáll a világ, megtanulja fölülről szemlélni a dolgokat, megértő és derűs lesz, s minden a helyére kerül.”

Az örökfiatal szerző, akit természetesen még nem érintett meg az öregség, elhatározta, végére jár: lehet-e manapság valaki egyszerre intelligens és optimista, vagy aki boldog, az szükségszerűen hülye is? Saját élettapasztalatait és a tudományt – a kultúrtörténetet, a pszichológiát, sőt az atomfizikát – segítségül hívva szellemes és tanulságos elmélkedésre invitál.

Christelle Dabos: Visszaverődések viharában (A tükürjáró 4., Kolibri Kiadó, várható megjelenés: december 10.)

Christelle Dabos könyvsorozata az utóbbi évek kedvence nálam (is) így már alig várom a folytatását és egyben befejező kötetét. A megjelenését eltolták egy héttel, de remélem 10-én végre megjelenik, átveszem (mivel természetesen előjegyeztem) és már olvasom is. 

Fülszöveg: A népszerű fantasyregény befejező részében Ophelie, Thorn és segítőik nem kisebb feladatot vállalnak magukra, mint hogy megvédjék világukat a végső pusztulástól. A szilánkok aprózódása ugyanis tovább folytatódik, és Bábelen kívül már Sarkot és Animát sem kíméli. Ahhoz, hogy megállítsák az eróziót, meg kell találniuk a Másikat. A szilánkokon átívelő hajszában a visszaverődések, múlt és jelen összejátszásai segítik őket a rejtvény megoldásában.

Bár történetünk a képzelet világában játszódik, a könyvsorozat által felvetett problémák az összes létező világban és minden időben megoldásra várnak. A másság elfogadása, az egyéni felelősségvállalás és az általános nyitottság a változásra olyan szuperképességek, amelyek minden közösséget jobbá tesznek.

Karinthy Frigyes: Karácsonyi társasjáték (Jaffa Kiadó)

A Libri és a Jaffa Kiadó jóvoltából idén karácsonykor is hozzájuthatunk különleges, illusztrált ünnepi kötetekhez, 9000 Ft vásárlási összeg után 600 Ft-ért. Én a Kosztolányi és a Karinthy kötet közül az utóbbit választottam valamilyen megmagyarázhatatlan sugallatra, pedig Kosztolányi picit közelebb áll a szívemhez. Remélem tetszeni fog vagy legalább fokozza kicsit a karácsonyi hangulatomat.

Fülszöveg: Aki ​az 1920-as, 30-as években decembertájt betévedt a Hadik vagy a New York kávéházba, sokszor láthatott a kis márványasztaloknál a szokásosnál buzgóbban körmölő írókat, költőket. Köztük Karinthy Frigyest is. A korszak legolvasottabb társasági lapjai, mint Az Est vagy a Színházi Élet év vége felé felkértek ismert művészeket, hogy írjanak a karácsonyi, szilveszteri számba. És ilyenkor nemegyszer remekművek születtek – Karinthy tollából is.
Felemelőn ünnepélyes vagy fájón nosztalgikus költemények, bölcs humorral átszőtt novellák, gyermeki játékossággal megírt humoreszkek, szatirikus karcolatok, pazar irodalmi paródiák, jövőbe látó, csodás történetek, amelyeknek témája kivétel nélkül a karácsony és a szilveszter. Megannyi ritkaság- és újdonságszámba menő írás – ezeket gyűjti csokorba a Karácsonyi társasjáték című válogatás, amelynek nem egy darabja most először jelenik meg kötetben, a felfedezés örömét kínálva az olvasónak.
Irodalmi unikum az 1927-es Tíz elmúlt év híres társasjátékai című írás, amely arról tudósít, hogy „folyt a szórakozások mindennapi élete, világrengető háborúk és forradalmak korában”. Olyan korban, amikor játszani kelltt, hogy az ember elfelejtse fájdalmait, hangos szavakat kitalálva a sötétben, mint a gyerek, aki fél. A játék azonban nem csak erre való, a játékból nagy felfedezések és felismerések származnak. Ezért játszik Karinthy is bravúrosan, lenyűgözően, a szavakkal. A szó, a humor a fegyvere, egyszerre mesés és valóságos világokat teremt vele.

Josie Silver: Egy decemberi nap (21. Század Kiadó)

Ennek a könyvnek a hype-ja és a borítója nagyon rájátszott arra, hogy megrendeljem. Úgy érzem, jó lesz egy aranyosnak ígérkező romantikus regényt olvasni a következő hetekben. 

Fülszöveg: Két ​ember, tíz esély. Egy feledhetetlen szerelem története.
Laurie szinte biztos benne, hogy csak a filmekben létezik a „szerelem első látásra". De egy havas decemberi napon buszra száll, a bepárásodott üvegen át meglát egy férfit, és rögtön tudja, hogy ő az igazi. Egy varázslatos pillanatra összekapcsolódik a tekintetük… aztán a busz továbbhajt.
Laurie úgy érzi, meg van írva a csillagokban, hogy viszont kell látniuk egymást, ezért a következő évet azzal tölti, hogy London minden buszmegállóját és kávézóját tűvé teszi a férfi után. De nem sikerül időben megtalálnia. Egy karácsonyi bulin találkoznak újra – Laurie legjobb barátnője, Sarah boldogan mutatja be Laurie-nak az új pasiját… Ő az. A férfi, akit a busz ablakából látott.
Aztán eltelik újabb tíz év, és ezalatt Laurie, Sarah és Jack sorsa barátság, kihagyott lehetőségek, és szívfájdalmak háromszögében rendeződik újra.
Szívet melengető, derűs, megindító szerelmi történet, amelyet egyszerűen nem lehet letenni.
A sors megmagyarázhatatlan fintorai a boldogsághoz vezető úton.
„Josie Silver olyan tapintható melegséggel ír, hogy a szereplők befészkelik magukat az olvasó szívébe, és hosszú ideig ott maradnak." – Jill Santopolo, A fény, amit elvesztettünk című New York Times-bestseller szerzője

Kerstin Gier: Fellegszálló (Könyvmolyképző Kiadó)

Néhány hete rendeltem ezt a regényt a Könyvmolyképző akciójában és mivel a történet nemcsak amiatt érdekes, hogy egy hegyekben található rejtélyes szálloda a helyszín, hanem amiatt is, hogy karácsony és szilveszter között játszódik, így gondoltam erre az időszakra fogom tartogatni az olvasását is. Az írónő Időtlen szerelem sorozata régebben nagyon felkapott volt a molyok körében, így bár azokat a könyveket nem olvastam, de a Fellegszállótól is jókat várok.

Fülszöveg: Magasan ​fent a svájci hegyekben áll büszkén a Fellegszálló, egy patinás nagyszálló, melynek fénykora már rég letűnt. De mikor az év vége közeledtével a világ minden tájáról megérkeznek a vendégek a híres szilveszteri bálra, az épület úszik a gyönyörű csillárok fényében, a tágas folyosók pedig izgatott zsongással telnek meg.

A tizenhét éves Fanny Bennel, a szállodatulajdonos fiával és a személyzet többi tagjával együtt azonban ki sem lát a munkából, hogy előkészíthesse a vendégek fényűző kikapcsolódását, de nem kerüli el a figyelmét, hogy sokan valójában nem azok, mint aminek mutatják magukat. Milyen titkos tervek kovácsolódnak a hímzett bársonyfüggönyök mögött? Az orosz oligarcha felesége tényleg birtokában van a legendás Nadjeschda-gyémántnak? És miért a homlokzaton mászik fel inkább a jóképű Tristan Brown a 201-es szobából ahelyett, hogy a lépcsőt használná?

Mialatt Fanny megpróbálja Ben segítségével kibogozni a szálakat, még nem sejti, hogy hamarosan egy életveszélyes kaland kellős közepében találja, és nem csak az állása forog kockán, hanem a szíve is.

Ui.: Most már a konyvekeskave.hu címen is elérhető a blog. :)