A tavalyi év egyik nagy kedvence volt számomra Rainbow Rowell Eleanor és Park című, egy különleges középiskolás szerelemről szóló könyve, így nem volt kérdés, hogy a következő magyarul megjelenő könyvét is el szeretném olvasni.
"Én mindentől félek. És őrült vagyok. Lehet, hogy azt hiszed, csak kicsit
vagyok őrült, de igazából a teljes őrültségemből csak egy kis ízelítőt
adok a világnak. A bolondosságom meg antiszociálisságom máza alatt
teljes katasztrófa vagyok."
A Fangirl egy egypetéjű ikerpár - Cath és Wren - története, akik most kezdik első évüket a főiskolán. Bár a két lány külsőleg elképesztően hasonlít egymásra, a személyiségük olyan, mint a tűz és a víz. Cath visszahúzódó, introvertált típus, míg Wren igazi bulizós, vagány csaj. A gyerekkorukban ez a különbség nem okozott gondot, mindent együtt csináltak, ugyanazokat a ruhákat a hordták és még mindig mindketten nagyon nagy rajongói a Simon Snow könyvsorozatnak. A főiskola kezdetével azonban megváltozik a kapcsolatuk. Wren nem akar egy kollégiumi szobában lakni a testvérével és beleveti magát a partikba, míg Cath a szobájában gubbaszt és még a menzára is fél kimenni, az egyetlen mentsvára az általa írt Simon Snow fanfiction folytatása.
Ez a történet teljesen más, mint az Eleanor és Park. A legszembetűnőbb különbség, hogy most egy testvérpár kapcsolata áll a középpontban, a helyszín végre a fősuli, nem a gimi és igazi különlegességként megjelenik benne a fanfictionok világa is.
A középpontban mindenképp Cath "antiszociális" viselkedése áll. Az, hogy hogyan bújik ki a csigaházából, hogyan szerez barátokat, miként alakul az íráshoz való hozzáállása és miként éli meg az első szerelmet. De közben mindig meg-megjelenik Wren is, aki a másik oldalát mutatja be a fősulis életnek. A végtelen partikat és az alkoholmámort. A kettejük problémája pedig összefonódik, amikor ráeszmélnek, hogy egyre csak távolodnak egymástól és eltemetett családi gondok is előjönnek.
Ez az egyik leghétköznapibb regény, amit mostanában olvastam. Lassan halad, kiszámítható a cselekménye, a problémák átlagosak, a szereplők viszont nagyon szerethetőek és a párbeszédek igazán életszagúak. Míg az Eleanor és Park egy igazán varázslatos szerelmet fest le, a Fangirl olyan, mintha a saját első szerelmének a krónikáját olvasná az ember. Emellett engem nagyon emlékeztet Sarah Dessen könyveire, amiket nem titkoltan imádok.
A hétköznapisága miatt tetszett nagyon és tartom különlegesnek ezt a regényt, de nem mindig tudtam elmerülni benne. Néhol vontatottnak éreztem, van egy olyan érzésem, hogy a fanfiction részletek miatt, amiket ugyan végigolvastam, de nagyon untam. Viszont maga az alkotás folyamata, és az, hogyan Cath küzd a fanfic írással és a "saját történetének" megírásával inspirált engem is.
Megint egy igényes fiatalokról és fiataloknak szóló regényt olvastam. Bátran ajánlom nektek is!