Ugyan az időjáráson nem érződik, de most már számomra is eljött a nyár. Egyelőre még a szokásos olvasási válságban szenvedek, mert nehéz elhinnem, hogy végre bármit és bármikor olvashatok. Viszont nagy tervezgetésbe kezdtem és azt már kiválasztottam, hogy miket szeretnék majd elolvasni. Végül 8 könyv lett belőle, azaz kb. minden hétre jut egy, de a spontán olvasás híve vagyok, úgyhogy az is előfordulhat, hogy egyet sem olvasok el közülük. Mindenesetre a tervezést élveztem.
A klasszikusok
Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés
Imádom az orosz irodalmat és a nagy klasszikusok közül még ez is hiányzik. Egyszer már elkezdtem olvasni, de félbehagytam, mert valahogy nem volt megfelelő a hangulatom hozzá. Inkább olyan téli olvasmány a hangulata alapján, de megpróbálkozom vele.
George Orwell: 1984
Az előző bejegyzésben írtam már arról, hogy szerintem megfelelő regényekkel milyen jól lehetne történelmet tanítani. (Persze ehhez az is kellene, hogy a diákok szeressenek olvasni.) Ezt a regényt is azért szeretném már régóta elolvasni, hogy megismerjek egy újabb álláspontot. Nem mellesleg több tanárom is ajánlotta és eddig még nem nagyon lőttek mellé.
Charlotte Bronte: Jane Eyre
Nagyjából ismerem a sztorit, a Bronte-nővérekért odavagyok, Charlotte-tól olvastam a Villette-et és az nagyon tetszett, szóval nem is tudom, hogy miért nem olvastam még el eddig a legismertebb regényét.
Anna Frank naplója
Karácsonyi ajándék volt a könyv, ami egyébként szintén régóta a várólistámon van. Pár napja ismét megnéztem a Csillagainkban a hibát és az Amszterdamos rész hatására nagyon megjött hozzá a kedvem.
...és a vegyes szekció
Fejős Éva: Nápolyi vakáció
A tavalyi nyár Fejős Éva nélkül telt el, de nekem mégis az írónő regényei az ideális strandkönyvek. Nem sok regénye van, amit még nem olvastam, de a Nápolyi vakáció az egyik ilyen. És talán már nem is kell hangsúlyoznom, milyen fontos tényező, hogy Olaszországban játszódik.
Lauren Graham: Egy nap talán
Ha valaki egy olyan különleges és bolondos személyiséget, mint Lorelai Gilmore, ilyen jól el tud játszani, az csakis egy irtó jófej ember lehet és biztos, hogy nagyon jó regényt is írt. Legalábbis remélem...
D. Tóth Kriszta: Húszezer éjszaka
Kriszta első regénye, a Jöttem, hadd lássalak az egyik kedvenc könyvem lett tavaly, így az új regénye (bár már nem mondható újnak) már szintén itt pihen a polcomon. Lehet, hogy a téma nem lesz annyira találó, hiszen fele annyi idős vagyok, mint a történet főszereplője, de nem hiszem, hogy Kriszta nagyon mellé tud nálam lőni. Imádok mindent, amit ír.
Lev Grossman: A varázslók
Úgy láttam és hallottam, hogy Lev Grossman regénye sok embernek felkeltette az érdeklődését. A Harry Potter óta kicsit hiányoznak az életünkből a varázslók, azokat pedig még nem is ismerjük, akik New Yorkban élnek. Ez a regény valami újat ígér és én is szeretnék állást foglalni, hogy most akkor fantasy vagy sem. :D
