A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 2014. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 2014. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. január 3., szombat

A tavalyi év számokban

Én is készítettem egy kis statisztikát a tavalyi évről. Sajnos nem sikerült teljesítenem se a várólista csökkentést, se a két saját kihívásomat, de legalább mindig magamtól olvastam, sohasem kényszerből (ha a kötelezőket nem számítjuk). 
Összesen 97 könyvet kezdtem el olvasni 2014-ben. Ebből végül 74-et fejeztem be, 23-at pedig vagy félbehagytam vagy még most is folyamatban van az olvasása.
A tavalyi évet akár az újraolvasások évének is nevezhetném, hiszen 23 könyv, azaz az összes könyv közel harmada újraolvasás volt. A nyáron újraolvastam a Harry Pottereket, a Mercy Falls farkasai trilógia körbeölelte az egész évemet és ősszel egy kivételével az összes eddig magyarul megjelent Sarah Dessen regényt is. Zakály Viktóriától a Hanna öröket kétszer is elolvastam ebben az évben.
A nemek aránya most is nagyon kiegyenlített, 49-47 a női szerzők javára. (A Bibliát nyilvánvalóan nem számoltam sehová.)
A szerzők nem annyira kiegyenlítettek 32 magyar és 65 külföldi, de mégis úgy érzem a magyar szerzők művei voltak a legmeghatározóbbak.
És tovább folytatva a számok áradatát...
45 könyvtári, 43 saját, 5 e-book (nagyon-nagyon kevés :(), 3 kölcsön kapott és 1 hangoskönyv szerepel a tavalyi könyvek között. Szintén nem vagyok büszke a 2 darab angol könyvre sem, idén nagyon bele kell húznom. Nem szeretném elfelejteni az angolt.

A blogon 42 új bejegyzés született (a legtöbb novemberben, 7 darab). Örülök ennek a számnak, mert ezt azt jelenti, hogy szinte minden héten született egy új poszt, amelyeknek a nagy többsége egyébként könyves volt, de felkerült jó pár recept (főleg sütis :D) és más témájú bejegyzés is. 

És a molyolást is folytattam, az előző évekhez hasonlóan. Részt vettem kétszer a Pay It Forward (PIF) ajándékozáson és a karácsonyi molyos ajándékozáson is. A "Szárnyaljuk túl a 2013-ben elolvasott könyvek számát!" kihívásomon pedig közel 300 molyt zöldítettem.

Most pedig mindenki fellélegezhet, ezennel vége az összegzős posztoknak egy egész évre. Már csak a várólista csökkentős-fogadalmas következik. ;)

2014. december 31., szerda

2014 kedvenc könyvei ~ TOP 12

Az elmúlt évekhez hasonlóan, most is kiválasztottam a kedvenc könyveimet ebből az évből. Az újraolvasásokat nem vettem figyelembe, mert akkor nagyon hosszú lenne a lista. Így is a tervezett 10 könyvből 12 lett, mert két könyvet képtelen voltam kihagyni. Ami viszont rendhagyó idén, hogy nagyon nehezen, de sorrendet is állítottam fel. Nagyon vegyes lett a lista, remélem mindenki talál valamit, ami felkelti az érdeklődését.

12. Alice Hoffman: Galambok őrizői (itt írtam a könyvről)
Az egyik legvaskosabb könyv, amit idén olvastam, amelyben az írónő nagyon jól fűszerezi a történelmi szálat a rendkívüli női karakterek történetével.

11. Shannon Hale: Austenland - Vakáció Mr.Darcyval (itt)
A témája és az írónő stílusa miatt is nagyon a szívemhez nőtt ez a regény, teljesen kikapcsoltam miközben olvastam.

10. Zakály Viktória: Hanna örök (itt)
Bár nem volt annyira átütő, mint az első rész, a Szívritmuszavar, de ezt is majdnem együltő helyemben olvastam el. Gyönyörű romantikus történet, a végét soha nem fogom elfelejteni.

9. Jeanette Winterson: Miért lennél boldog, ha lehetsz normális? (itt)
Nem a legegyszerűbb olvasmány volt, talán még most sem dolgoztam fel, értettem meg teljesen, de nagyon megéri elolvasni.

8. Sarah Dessen: Along for the Ride - Álom két keréken (itt)
Pár napja írtam kicsit bővebben a könyvről, bár már nem olyan friss élmény. Imádom Sarah Dessen-t, a legújabb magyarul megjelent könyvével sem tudott nálam mellélőni.

7. Kosztolányi Dezső: Édes Anna (itt)
Iskolás éveim alatt, ha nem is a kedvenc, de az egyik legkedveltebb kötelezőm volt. Hihetetlenül dühös voltam miközben olvastam. De szerintem azok a jó könyvek, amelyek ilyen mély érzéseket váltanak ki az emberből. Az Édes Anna is ilyen volt számomra.

6. Lev Tolsztoj: Anna Karenina (itt)
Ha lenne ilyen, akkor ez a regény is versenyezhetne a "legvaskosabb" kategóriában. Minden idők egyik kedvenc férfikarakterét, Levint adta nekem és a bizonyosságot, hogy tényleg szeretem az orosz irodalmat.

5. Alan Bradley: De mi került a pitébe? (itt)
Az év legaranyosabb könyve, a legédesebb, legszerethetőbb főszereplővel. Ha nem lenne így is lassan 10 megkezdett könyvem, már olvasnám a folytatást.

4. Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita
Annyira, de annyira szerettem volna egy külön bejegyzést szentelni ennek a regénynek, de egyszerűen nem tudtam volna összefoglalni, átadni, hogy miről szól és hogy mennyire jó. Imádtam!

3. Anna Gavalda: Együtt lehetnénk
Anna Gavalda az idei kedvenc íróm, hiszen 4 könyvet is olvastam tőle ebben az évben. Mindegyik nagy kedvencem lett a francia életérzés és az írónő által teremtett karakterek miatt, de az Együtt lehetnénk hangulata és szereplői tényleg örökre meg fognak maradni a szívemben.

2. D. Tóth Kriszta: Jöttem, hadd lássalak (itt)
Sokkoló képek, nosztalgikus hangulat, kávécigi. Ennél nagyobb hatást már csak...

1. Grecsó Krisztián: Megyek utánad (itt)
című új regénye tett rám. Letaglózott, megríkatott, összetört aztán megragasztott.Mindig utólag tudom igazán, hogy milyen nagy hatást is tett rám egy könyv. Ha a Megyek utánad-ra és Darura gondolok még most is kiráz a hideg.

És most egy csoportkép. :D

2014. május 2., péntek

Azéntoptizem - Eurovízió 2014

Idén is igyekszem figyelemmel követni az Eurovíziós Dalfesztivál dolgait, bár a tavalyihoz képest kicsit le vagyok maradva, mert csak az elmúlt két napban sikerült meghallgatnom az indulú országok dalait. ABC-sorrendben haladtam országok szerint, hogy tényleg ne befolyásoljon semmi és az elején kicsit megijedtem, hogy "Ezekből akarok én tíz kedvencet választani?", de mire mind a 37 dalt meghallgattam, már kemény harcok árán sikerült tízet kiválasztani. Jegyzeteket készítettem, komolyan mérlegeltem és végül összeállt a tízes lista. 
Túl komolyan veszem? Ne is mondjátok!

A tíz dalból az első helyezett kivételével talán az összeset egyformán szeretem (tehát ezek után nincs is nagyon értelme sorrendnek...), mert mindegyik más stílusú, más érzéseket vált ki belőlem. Az észtek dala azért lett "csak" tizedik, azon túl, hogy imádom, mert erős Loreen koppintás és a tavalyi győztesre is erősen hajaz. Kíváncsi vagyok, hogy a színpadon mennyire ragaszkodnak majd a klip elemeihez, egyediséget szeretnék. Teljesen mai pop, nagyívű, fülbemászó. Nem örülök, hogy ezt kell éreznem, mert a változatosság híve vagyok, de szerintem győzelemre esélyes dal.

Minden évben kell egy ilyen cukifiúkból álló banda, akik ráadásul még jó zenét is játszanak. Kár, hogy a zenekarok ennyire alul vannak értékelve az ESC-en, mert szerintem a  fiúk simán hozzák a hasonló stílusú világhíres bandák színvonalát.

Összeszorul a szívem, hogy nem lehet minden kedvencem első, de igyekeztem a komolyabb (azért idézőjelesen) dalokat előtérbe helyezni. Legújabb álmaim egyike a francia nyelv megtanulása és a kultúra megismerése, így el is elhatároztam, hogy ez lesz az első dal, amit kívülről megtanulok. A kultúrát azt azért ne említsük együtt ezzel a dallal. Első hallgatás után abból álltam, hogy zsövöszííí-zsövöszááá, imádom! Teljesen őrült, értelmetlen dalról van szó, de a fejemből nem megy ki. 

Le kellene már állnom az ugyanarra a sémára épülő popballadák dicsőítésével, de ez a dal nálam nagyon betalált. Mindennemű hozzáértés nélkül olyan jófajtának, profi munkának érzem, és az énekesnő is az egyik legjobb a mezőnyben. Szerintem ez a dal ütni fog. 

Lazán, lötyögősen kezdődő dal, aztán hirtelen bekeményít és eszméletlen energikussá válik, ami számomra nagy részben az énekesnő érdeme. A harmonika különösen tetszik, de a fő dolog mindenképpen az a női erő, ami sugárzik a számból. A lányoknak nem csak ezt a dalát fogom sokat hallgatni.

Minden komolyságot mellőzve, mutatom be nektek a fehérorosz Robin Thicke-t, aki amellett, hogy páratlan angol kiejtéssel rendelkezik, ezt még egy rohadt fülbemászó dalban is meg fogja mutatni a második a elődöntőben. A jókedv és a tánc garantált, annyira popos pop lesz a kisgyerektől, hogy csak na! Már alig várom!

Először nem voltam túlzottan elájulva az örmények dalától. Túl lassan építkezik, az elejét kicsit untatónak is tartom, de a harmadik percre úgy bekeményít és tolja feléd az erőt, hogy az a keménység akarva-akaratlanul benned marad. Legalábbis nálam így volt. Szerintem nagy esélyesről van szó, örülnék is neki.

Első hallgatásra kicsit szkeptikusan álltam ehhez a dalhoz, mert egyszerűen már túl jó. Görög szép fiúk pörgős modern pop dalban, azt hittem én már kinőttem ebből. Aztán kiderült, hogy mégsem, nem lehet megunni. Legalább top3-at akarok, annyira megérdemelnék a görögöcskék, mindig olyan jó dalokat indítanak.

A hollandok dala olyan, mint egy altató, szóval azon kívül, hogy nálam másodikok lettek nem várok túl nagy sikert a nézők körében. A Calm After The Storm olyan mint én, olyan dal, amire a legjobb barátaim azt mondják, hogy "ez neked tetszene", kellően alter, kellően elvont.

Az első hely sokáig kérdéses volt, mert nem akartam a szívemre hallgatni, de ahogy újra és újra meghallgattam Carl Espen dalát és közben éreztem azt a mérhetetlen őszinteséget, na meg azt, hogy ebben megint egy kicsit én is benne vagyok, már nem volt kérdés. Tavaly az izlandi hosszú szőke hajú óriás és óriási szívű Eythor Ingi volt nálam a befutó szintén elég depresszív dalával. Talán titokban az érzékeny északiakra bukom?
Sajnos vagy nem sajnos, szerintem nem lesz nagy sikere ennek a dalnak sem, de az én szavazatom Carlé. :)

Ez volt az én teljesen szubjektív listám esélyesekkel és kevésbé esélyesekkel. A mi Andrásunknak pedig szorítsunk együtt, mert ő képviseli az országunkat és mert megérdemli. Én már két évvel ezelőtt is őt küldtem volna, tehát örülök, hogy végre kijutott és a dalával azok között van, akik a bugyuta, semmitmondó dalok helyett valódi üzenetet közvetítenek. Őszintén szólva nem vagyok képben, hogy a külföldiek hogyan vélekednek a dalról, youtube kommentekből meg nem állítok fel véleményt, de meghallgatva az összes induló dalt szerintem a döntő borítékolható, onnan pedig már lesz, ami lesz. Tavaly azt hiszem rájöhettünk, hogy ez nem politika, úgyhogy a végső eredmény lehet meglepően negatív, de meglepően pozitív is, ahogy tavaly ByeAlexszel is történt.


2014. január 12., vasárnap

Várólistacsökkentés 2014

Úgy gondolom nem telt még el annyi idő az évből,  úgyhogy ebben a posztban bejelenthetem, idén is megpróbálkozom a várólistacsökkentéssel. Sajnos tavaly csúfos vereséget szenvedtem önmagammal szemben, hiszen a 12-ből csupán 4 könyvet olvastam el. Igazából már szeptemberben feladtam az egészet, amikor szembesültem a rám váró kötelezőkkel. Így van ez ha magyar faktos az ember. Idén viszont készítettem alternatív listát is és igyekszem legalább a nyáron nagyon belehúzni a könyvekkel, hogy ne fussak ki az időből. Nézzük hát a kiválasztott 12 könyvet.



Charlotte Bronte: Jane Eyre
Már több, mint egy éve happoltam a könyvet a Rukkolán gyönyörű, régebbi kiadásban. Olvastam az összes Jane Austent, megvolt a Villette, az Üvöltő szelek, az Agnes Grey, úgyhogy ideje lenne már ezt is elolvasni. Nem tudom miért halogattam eddig, mert biztos vagyok benne, hogy tetszeni fog.

Szabó Magda: Mondják meg Zsófikának 
Nagyon régen kaptam ezt a könyvet gyereknapra és el is kezdtem olvasni, de valamiért abba maradt, pedig Janikovszky Éva és Szabó Magda nem tudott még nálam hibázni gyerekkönyvekkel.

Dan Brown: A Da-Vinci kód
Szintén Rukkolás szerzemény, szintén több mint egy éves. A filmet nagyon szerettem és szerintem alapmű a könyv.

Alison Weir: Lady Elizabeth
Nem hiába rendeltem a könyvet pár éve, mert ha angol irodalomról, történelemről van szó, Szeretem és érdekel az írónő többi könyve is, valamivel el kellene kezdeni.

Lev Tolsztoj: Anna Karenina
Láttam a filmet (ami egyébként nem tetszett annyira, mint vártam) és tanultunk már róla irodalom órán is. Mostanában már megijedek a nagy oldalszámú könyvektől, de mivel valószínűleg érettségi tétel is lesz el kell olvasnom.

Müller Péter: Isten bohócai
A Paulo Coelho és egyéb önsegítő, szájbarágós könyves korszakom termése ez is, de nem lehet rossz és valószínűleg belemerülök majd, csak nehéz elkezdeni.

Joanne Harris: Csokoládé
A filmet imádtam és a könyvet is elkezdtem már egyszer (párszor), de ez is mindig abbamaradt. Szintén alapmű, ha a modern, bestseller listát nézzük. 

Alice Hoffman: Galambok őrizői
Karácsonyi ajándék volt, de valahogy soha nem éreztem eddig kedvet hozzá, pedig nagyon jó értékeléseket olvasni róla a Molyon. Idén ez is meg lesz!

Steiner Kristóf: Hajónaplók
Ez a könyv nem pihen túl rég óta a polcomon, nyáron vettem egy Ulpius leárazáskor, de már a megjelenése óta el szeretném olvasni. Kristóf minden szava annyira pozitív és igaz emellett intelligens és nem akar nagy megmondóember lenni. Szeretem.

J. R. R. Tolkien: A szilmarilok
A Gyűrűk ura első részével csúfos kudarcot vallottam a nyáron, de nem adom fel és akkor már  a kezdetekkel folytatom. 

George Orwell: 1984
Ez pedig a nagybetűs alapmű, tanárok is, velem egykorúak is ajánlották. Ha csak akkora benyomást tesz majd rám, mint az Állatfarm, már jó, sőt...

Lisa Jewell: Vince és Joy
Szintén nem egy újdonság a könyvespolcomon, számomra is érthetetlen, hogy miért nem olvastam még eddig. A limonádés időszakban (amikor csak a könnyű olvasmányokra van kapacitásom) nagyon jó lesz még.

Az alternatív listáról csak egy képet mutatok, ezen is van mindenféle finomság, de tényleg csak akkor olvasok ezek közül ha már minden borul.  Idén megcsinálom!