Azéntoptizem - Eurovízió 2015

Az előző évekhez hűen, bár a megszokott időponttól eltérően, idén is készítettem egy listát a kedvenc eurovíziós dalaimból. Így a döntő után talán valósabb lett a sorrend, illetve  a szereplő dalok, mert igazából nálam mindig az idő dönti el, hogy mi az amit sokáig és sokszor hallgatok. Aki az élő műsorok előtt a kedvencem volt, az például az elődöntők és a döntő után visszacsúszott a harmadik helyre, mert a színpadi produkció nem tetszett annyira, mint az adott dal klipje. És ugyanez előfordult fordítva is, hogy egy kevésbé tetsző klip miatt a dalt sem tudtam annyira értékelni. A dalokat is e szerint linkeltem, ahol a klipet szeretem jobban ott azt, ahol az élő produkciót ott azt linkeltem.

10. Örményország: Genealogy - Face The Shadow

Sok helyen olvastam és hallottam, hogy ez a dal nem nyerte el sok embernek a tetszését. Első hallásra nekem sem jött be ez a hatásvadász musical stílus, de az elődöntőben a gyönyörű képek és a rövid, de "tapadós" refrén miatt megszerettem. A felékszerezett szerzetes jelmezt viszont nem tudom megbocsátani.

9. Németország: Ann Sophie - Black Smoke

A női szavazóknak nem tetszett, hogy túl szexi akart lenni, csak ezt a magyarázatot tudom arra, hogy egy pontot sem kapott a dal a döntőben, mert szerintem egy tök jó dalról van szó. Én egész "fiatalságomban" ilyen fekete démon akartam lenni, mint ez a csajszi ebben a dalban. Három évig fekete is voltam a hajam, de a többi dolog nem sikerült és rájöttem, hogy lehet azért, mert én nem ilyen vagyok, úgyhogy most már narancssárgában nyomom. De még mindig imádom az erős, szexi nőket.

8. Lettország: Aminata - Love Injected

Állítólag nincs olyan, hogy tipikus eurovíziós dal, de erre szerintem lehet mondani, hogy nem tipikus és pont ez benne a jó. Tetszik ez a kicsit futurisztikus hangzás és az énekesnőnek olyan kisugárzása van, hogy nem kellett hozzá semmilyen sallang, hogy hasson.

7. Portugália: Leonor Andrade - Há Um Mar Quo Nos Separa
Ez az a dal, ami a színpadon szerintem nem volt olyan átütő, de én nagyon szeretem és úgy sajnálom, hogy a portugálok nem valami sikeresek az eurovízión. Bár nem Warrior a címe, de nekem Leonor hitelesebb kemény csaj volt, mint a rémisztő grúz vagy a combvillantós máltai énekesnő.

6. Írország: Molly Sterling - Playing With Numbers
Ezt a dalt is csak az elődöntőben szerettem meg, ami elég fura, mert teljesen az én stílusom. Szerintem kell egyfajta érzékenység az ilyen dalokhoz, mint Boggie dalához is, ahol nincs tuc-tuc, se áriák, csillaghullás és egyéb hatalmas túlzások. Bár az égő zongora az tetszett...

5. Belgium: Loic Nottet - Rhythm Inside
And if we die tomorrow, what'll we have to show? A klip bizarr volt nekem és a dal pedig kicsit Lorde, de a színpadon látva és újra hallva valahogy átjött és belém mászott. És a kedvenc dalszövegem.

4. Szlovénia: Maraaya - Here For You
Most meglepetést fogok okozni, de ezt a dalt már első hallgatásra megszerettem. Az énekesnőnek olyan különleges a hangszíne és hajszíntesók is vagyunk. Kár, hogy nincs is ilyen szó. Azt külön szeretem, hogy olyan táncdalfesztiválosan mutogat, a hegedűzés imitálásét pedig először nem értettem, de ha senki sem lát már én is csinálom.

3. Norvégia: Morland & Debrah Scarlett - A Monster Like Me
Ez a dal volt a legnagyobb kedvencem az élő műsorokig. A klipet egyszerűen imádom, de az élő műsorban szerintem nem mertek valami sötétebbet mutatni, ami egyébként biztos jobb helyezéshez juttatta őket, mert a nézők a megszokottat azért jobban szeretik, de én kíváncsi lettem volna a kliphez hasonló koncepcióra.

2. Olaszország: Il Volo - Grande Amore
Aki eddig hiányolta a fiúkat, annak most itt van három is, bár őszintén szólva nekem nem az eseteim. Sőt még ezt a stílust sem szerettem eddig, de már az örmények is megfogtak egy kicsit ez a dal pedig végképp. A klip szörnyű, ennél klisésebb már nem is lehetne, viszont élőben szerintem az ő produkciójuk volt a legátütőbb. Ja és olaszok és olaszul énekelnek!

1. Észtország: Elina Born & Stig Rasta - Goodbye To Yesterday
Az észtek már évek óta olyan dalokkal indulnak amik szerepeltek a kedvenceim között. Mikor az anyanyelvükön énekeltek azt is nagyon szerettem, sőt volt egy időszakom mikor szerettem volna észtül tanulni. Bár még most is szeretnék, csak nem végtelen az embernek az ideje meg a lehetőségei. Szóval ha úgy nézzük már meg is érdemelték, hogy első helyen végezzenek nálam. Nagyon tetszik ez a komor hangulatú, de valahogy mégis sodró dal. Az élő produkció szerintem nagyon ötletes volt, nem akart hatásvadász lenni. Bár ez sem egy tipikus "azért is lenyomom a torkotokon" dal, mint például az orosz volt, de ahhoz képest tök jó helyezést (7.) ért el, amiért nagy taps a szavazóknak.

Dallamtapadás II. - DALos kedvencek

Most már sokadik éve követem az Eurovíziós Dalfesztivált és ezzel együtt a magyar válogató eseményeit is. Idén, mikor A Dal első adását megnéztem, eléggé megijedtem, hogy milyen gyenge a mezőny. De most már túl 5 adáson, van egy pár kedvencem. Eddig mindig egyetértettem a közönséggel a győztest, vagy nevezhetjük úgy is, hogy a kiválasztottat illetően. Most annyiban különbözik a véleményem, hogy az elmúlt években mindig volt több dal is, amit én személy szerint kiküldtem volna. Idén csak egy ilyen van, plusz néhány ami szintén nem megy ki a fejemből, de inkább "at home" számok, ahogy Rúzsa Magdi mondaná.

A New Level Empire-t már tavaly is szerettem. Amikor a Last One-t először meghallottam a rádióban, azon túl, hogy szerelem volt első hallásra, azt hittem, hogy valami külföldi együttest hallgatok. Viszont az énekes hangja ismerős volt. Mindig is szerettem Zolát a személyisége miatt, biztos az arroganciája vonz annyira, úgyhogy a Retro School Band után örültem, hogy újra énekel.

Az idei daluk, a Homelights nem annyira ütős és mondjuk ki, nagyon hasonló, mint a tavalyi, de én szeretem ezt a stílust. Bulis ugráláshoz, na meg mostanában futáshoz épp megfelel.

A másik dal, amit nem tartok elég erősnek, de imádom, az Ív Fire című száma. Sokszor kellett meghallgatnom a szerelemhez, de nyilván azért hallgattam meg annyiszor, mert éreztem benne valamit. Az énekesnőnek annyira édes és különleges hangszíne és személyisége van, hogy amiatt felejthetetlen a dala. Egyébként először ByeAlex Bocs, hogy című dalában tűnt fel a nagyközönség előtt, amit egy időben napi ezerszer meghallgattam.

Akit nagy esélyesnek gondol mindenki, az Csemer Boglárka - Boggie és a Wars for nothing. Szerintem őt tényleg nem lehet nem szeretni, mert annyi kedvesség és pozitív energia árad az egész lányból. Maga a dal és az előadásmód pedig mondhatnánk, hogy klisés, de szerintem a jelenlegi körülmények között megengedhetjük ezt magunknak. Nem a legnagyobb kedvencem, de örülnék, ha a Wars for nothing lenne holnap este a győztes.

Ha a legnagyobb kedvenceket kell kiválasztani, akkor két jelöltem is van. Az egyik Szakács Gergő és az Ősz utca, ami most és az elmúlt hónapban a legnagyobb guilty pleasure szám volt számomra. Nem lehet mondani, hogy nagy művészi magasságokban szárnyalt Fluor Tomi, amikor a dalszöveget írta és egy egyszerű pop dalról beszélünk, de Gergőnek jó hangja van és van a dalban valami, ami miatt újra és újra meg kell hallgatnom. Különösen az akusztikus verziót ajánlom.

Az abszolút szerelmeim azok a Passed-es srácok, az elektromos hárfa és a Mesmerize. Lehet kicsit fiatalok még és elvont a daluk, de ha valami különlegessel akarunk indulni, akkor csak ők jöhetnek szóba.

Azéntoptizem - Eurovízió 2014

Idén is igyekszem figyelemmel követni az Eurovíziós Dalfesztivál dolgait, bár a tavalyihoz képest kicsit le vagyok maradva, mert csak az elmúlt két napban sikerült meghallgatnom az indulú országok dalait. ABC-sorrendben haladtam országok szerint, hogy tényleg ne befolyásoljon semmi és az elején kicsit megijedtem, hogy "Ezekből akarok én tíz kedvencet választani?", de mire mind a 37 dalt meghallgattam, már kemény harcok árán sikerült tízet kiválasztani. Jegyzeteket készítettem, komolyan mérlegeltem és végül összeállt a tízes lista. 

Túl komolyan veszem? Ne is mondjátok!

10. Észtország: Tanja - Amazing

A tíz dalból az első helyezett kivételével talán az összeset egyformán szeretem (tehát ezek után nincs is nagyon értelme sorrendnek...), mert mindegyik más stílusú, más érzéseket vált ki belőlem. Az észtek dala azért lett "csak" tizedik, azon túl, hogy imádom, mert erős Loreen koppintás és a tavalyi győztesre is erősen hajaz. Kíváncsi vagyok, hogy a színpadon mennyire ragaszkodnak majd a klip elemeihez, egyediséget szeretnék. Teljesen mai pop, nagyívű, fülbemászó. Nem örülök, hogy ezt kell éreznem, mert a változatosság híve vagyok, de szerintem győzelemre esélyes dal.

9. Finnország: Softengine - Something Better

Minden évben kell egy ilyen cukifiúkból álló banda, akik ráadásul még jó zenét is játszanak. Kár, hogy a zenekarok ennyire alul vannak értékelve az ESC-en, mert szerintem a  fiúk simán hozzák a hasonló stílusú világhíres bandák színvonalát.

8. Franciaország: Twin Twin - Moustache

Összeszorul a szívem, hogy nem lehet minden kedvencem első, de igyekeztem a komolyabb (azért idézőjelesen) dalokat előtérbe helyezni. Legújabb álmaim egyike a francia nyelv megtanulása és a kultúra megismerése, így el is elhatároztam, hogy ez lesz az első dal, amit kívülről megtanulok. A kultúrát azt azért ne említsük együtt ezzel a dallal. Első hallgatás után abból álltam, hogy zsövöszííí-zsövöszááá, imádom! Teljesen őrült, értelmetlen dalról van szó, de a fejemből nem megy ki. 

7. Svédország: Sanna Nielsen - Undo

Le kellene már állnom az ugyanarra a sémára épülő popballadák dicsőítésével, de ez a dal nálam nagyon betalált. Mindennemű hozzáértés nélkül olyan jófajtának, profi munkának érzem, és az énekesnő is az egyik legjobb a mezőnyben. Szerintem ez a dal ütni fog. 

6. Németország: Elaiza - Is It Right

Lazán, lötyögősen kezdődő dal, aztán hirtelen bekeményít és eszméletlen energikussá válik, ami számomra nagy részben az énekesnő érdeme. A harmonika különösen tetszik, de a fő dolog mindenképpen az a női erő, ami sugárzik a számból. A lányoknak nem csak ezt a dalát fogom sokat hallgatni.

5. Fehéroroszország: Teo - Cheesecake

Minden komolyságot mellőzve, mutatom be nektek a fehérorosz Robin Thicke-t, aki amellett, hogy páratlan angol kiejtéssel rendelkezik, ezt még egy rohadt fülbemászó dalban is meg fogja mutatni a második a elődöntőben. A jókedv és a tánc garantált, annyira popos pop lesz a kisgyerektől, hogy csak na! Már alig várom!

4. Örményország: Aram MP3 - Not Alone

Először nem voltam túlzottan elájulva az örmények dalától. Túl lassan építkezik, az elejét kicsit untatónak is tartom, de a harmadik percre úgy bekeményít és tolja feléd az erőt, hogy az a keménység akarva-akaratlanul benned marad. Legalábbis nálam így volt. Szerintem nagy esélyesről van szó, örülnék is neki.

3. Görögország: Freaky Fortune ft. Risky Kidd - Rise Up

Első hallgatásra kicsit szkeptikusan álltam ehhez a dalhoz, mert egyszerűen már túl jó. Görög szép fiúk pörgős modern pop dalban, azt hittem én már kinőttem ebből. Aztán kiderült, hogy mégsem, nem lehet megunni. Legalább top3-at akarok, annyira megérdemelnék a görögöcskék, mindig olyan jó dalokat indítanak.

2. Hollandia: The Common Linnets - Calm After The Storm

A hollandok dala olyan, mint egy altató, szóval azon kívül, hogy nálam másodikok lettek nem várok túl nagy sikert a nézők körében. A Calm After The Storm olyan mint én, olyan dal, amire a legjobb barátaim azt mondják, hogy "ez neked tetszene", kellően alter, kellően elvont.

1. Norvégia: Carl Espen - Silent Storm

Az első hely sokáig kérdéses volt, mert nem akartam a szívemre hallgatni, de ahogy újra és újra meghallgattam Carl Espen dalát és közben éreztem azt a mérhetetlen őszinteséget, na meg azt, hogy ebben megint egy kicsit én is benne vagyok, már nem volt kérdés. Tavaly az izlandi hosszú szőke hajú óriás és óriási szívű Eythor Ingi volt nálam a befutó szintén elég depresszív dalával. Talán titokban az érzékeny északiakra bukom?

Sajnos vagy nem sajnos, szerintem nem lesz nagy sikere ennek a dalnak sem, de az én szavazatom Carlé. :)

Ez volt az én teljesen szubjektív listám esélyesekkel és kevésbé esélyesekkel. A mi Andrásunknak pedig szorítsunk együtt, mert ő képviseli az országunkat és mert megérdemli. Én már két évvel ezelőtt is őt küldtem volna, tehát örülök, hogy végre kijutott és a dalával azok között van, akik a bugyuta, semmitmondó dalok helyett valódi üzenetet közvetítenek. Őszintén szólva nem vagyok képben, hogy a külföldiek hogyan vélekednek a dalról, youtube kommentekből meg nem állítok fel véleményt, de meghallgatva az összes induló dalt szerintem a döntő borítékolható, onnan pedig már lesz, ami lesz. Tavaly azt hiszem rájöhettünk, hogy ez nem politika, úgyhogy a végső eredmény lehet meglepően negatív, de meglepően pozitív is, ahogy tavaly ByeAlexszel is történt.

Csókolom, megérkeztem... - Eurovízió 2013

Az előbbi posztban nem esett szó a mi drága Alexünkről, akit a lakosság nagy százaléka a pokolra kíván. És még igazán szépen fejeztem ki magam.

Én az első dala megjelenése óta rajongója vagyok ByeAlex munkásságának. Annyira egyszerű letisztult dalai vannak, amihez egy jellegzetes hang társul, nem egy operaénekesé, de mégis kellemes. A személyisége pedig szerintem egy üde színfolt a magyar zeneiparban. Ő egy kicsit őrült, de laza srác, aki két lábban áll a földön.

Az elején még arcot sem tudtam kötni a hanghoz,dalhoz, de a Csókolomot első hallásra megszerettem. Aztán jött a Láttamoztam és a Messziről, majd pedig a Kedvesem...

Amikor A dal során elküldtem a pár kis smsemet, álmodni sem mertem róla, hogy Alex egyszer még ott fog állni Malmöben a színpadon. De a szavazók meglepetést okoztak és Alexből hatalmas sztár, meg egy annál is nagyobb céltábla lett.

Én megértem azt, hogy nem mindenkinek egyforma az ízlése, de van itt pár dolog, ami azóta sem hagy nyugodni. Miért nem szavazott az a sok okos ember akkor másra, ha annyira nem megfelelő nekik Alex? Miért baj az, ha magyarul szeretne énekelni? Érdekes, hogy tavaly és tavaly előtt mindenkinek az angol dalok szúrtak szemet. Miért baj az, hogy Alex nem veszi halálosan komolyan a versenyt és nem célja, hogy megnyerje? Szerintem ezt úgy hívják, hogy intelligencia és realizmus. Mi baj van azzal, ahogy öltözködik? És úgy alapvetően mi a baj a dalával? Mert hogy manapság jó magyar dalszöveg ezerből egy ha van, és a Kedvesem is ezek közé tartozik. De biztosan én vagyok elfogult, hiszen az a jó, ami semmiről nem szól és legalább ötször szerepel benne, hogy "baby".

De lecsillapodva egy picit. Az emberek ahelyett, hogy megbecsülnék azt, aki egy kicsit kilóg a tömegből, egy kicsit különc, egy kicsit különleges, a sárga földig leoltják és mindent megtesznek, hogy kifejezzék a  negatív véleményüket. A helyesírásról persze nem ejtenék inkább szót.

A magyarok egyik legnagyobb problémája, hogy mindig háborogniuk kell valamin és Alex hirtelen jött sikere tökéletes erre. A nevetséges most már csak az, hogy sokan még mindig nem állnak le, azok után sem, hogy Alex,Helga és Dani sikert arattak Malmöben. Mert ez történt.

Véleményt nyilvánítani lehet és kell is, emberi keretek között. Én csak azt szeretném, hogy egyszer, csak egyszer a dalverseny döntőjében mindenki szorítson a magyar versenyzőért. Nem kell halálosan rajongani érte, csak elfogadni és szurkolni neki, mert Magyarországot képviseli.

Nem vagyok szakértő, de én a tavalyinál jobb helyezést várok kicsinyke országunknak. Jó elégtétel lenne az egyszer biztos...

Azéntoptizem - Eurovízió 2013

Azok népes táborába tartozom én is, akik Wolf Kati óta nézik az Eurovíziót. De azóta elég becsületesen végigkövetek, végigizgulok mindent, elvétve szavazok is, mondhatni rajongó lettem. Igen, tudom, hogy ennek az egésznek semmi értelme és jelentősége, mégis jó érzés, amikor meglátom a képernyőn, hogy Hungary, magyar előadók jelennek meg a színpadon és én végig táncolom, énekeklem, üvöltözöm a dalt és még egy-két könnycsepp is legördül az arcomon a döntőbe jutottak bejelentésekor. A döntőben pedig végigcsinálom ugyanezt, és amikor a végén kiderül, hogy majdnem utolsók lettünk, akkor twitteren a többi emberrel szétoltjuk a versenyt és ploitizálunk meg miegyebek. Egyszóval, jó kis kovácsoló erő ez a dalverseny. Idén különösen sok időm volt tanulmányozni az induló dalokat, tekintve, hogy már majdnem egy hete beteg vagyok. Rengeteget dúdolgattam őket két köhögés közepette, némelyik dal igazán a szívemhez nőtt, így nehéz volt kiválasztanom a 10 kedvencemet, de íme: 

1 pont goes to Anglia - Bonnie Tyler: Believe In Me

Annyi lassú dal van idén, hogy megőszül az ember miközben ezeket hallgatja, természetesen pont egymás után. Nekem mégis nehéz volt kiválasztanom a kedvenc női balladámat, mert az észt és a moldáv dal is nagyon tetszett. Végül mégis valamiért Bonnie dalát ítéltem meg jobbnak.

2 pont go to Franciaország - Amandine Bourgeois: L'enfer Et Moi 

Úgy vagyok a francia nyelvvel, hogy egyszer utálom, máskor pedig közel állok hozzá, hogy beiratkozzam egy nyelvtanfolyamra. Most a tanfolyamon gondolkodom erősen. Első hallásra nagyon megtetszett ez a dal, és az angol dalszöveg elolvasása előtt is sejtettem, hogy miről szól. Olyan kis pimasz, szemtelen. Szeretem.

3 pont go to Finnország - Krista Siegfrids: Marry Me 

Ezt a dalt már régebben meghallgattam és az első reakcióm egy erőteljes WTF?! volt. Viszont mióta a második elődöntőben hallottam és láttam a mini színházat hozzá... Katy Perry feeling meg minden, de ez egy dalverseny és a Marry Me rohadt fülbemászó. Úgyhogy DING-DONG! 

 4 pont go to Málta - Gianluca: Tomorrow 

Mindenkinek Gianluca kinézetű háziorvost kívánok, bár ez a dal számomra annyira feel good, hogy amikor hallgatom egyszer sem köhögök közben, esküszüm. Pedig azért 3 perc az 3 perc... Ez a dal is egy kis kakukktojás a mezőnyben és nem tudom, hogy miért voltunk megijedve, hogy nem jut tovább, Szerintem top10 lesz... 

5 pont go to Dánia - Emmelie de Forest: Only Teardrops

Első látásra, hallásra egy szőke Loreen-nek és egy wanna be Euphoria dalnak tűnt, de végül is kevésbé irritáló, sőt még szerintem szeretem is, mert ez sem megy ki a fejemből. 

6 pont go to Ausztria - Natália Kelly: Shine

Annyira 2013 popja ez a dal, hogy még mindig ki vagyok akadva rajta, hogy nem jutott tovább a drága Natália. Ez az egyetlen dal az én kis top tizemben, ami nem jutott a döntőbe. Szégyelje magát mindenki, aki nem szavazott rá! Egyáltalán nem erőltetett, a dalszöveg is jobb a legtöbb dalénál és Natália meg nagyon jó énekesnő és cuki. Kiakadás befejezve.

7 pont go to Norvégia - Margaret Berger: I Feed You My Love

Éppen hogy csak lemaradt a dobogóról Margaret, aki ha felmegy a színpadra egyszerűen muszáj őt figyelni. Kicsit Janicsák Veca Új generációjához tudnom hasonlítani a dalt, mert szerintem nehéz "megérteni", nem feltétlenül marad meg első hallásra az emberben, de nálam betalált. 

8 pont go to Hollandia - Anouk: Birds 

Ez egy felkavaró dal, nem akar megfelelni, nem akar tetszeni, de mégis sokaknak tetszik. A dalszöveget külön kiemelném, Anouk meg egy annyira egyszerű, elbűvölő nő. Több ilyen dal kellene, mint az övé. Azt zárójelben megjegyzem, hogy a klip nem tudom miért lett egy hatalmas Black Swan koppintás... 

10 pont go to Görögország - Koza Mostra feat. Agathon Iakovidis: Alcohol Is Free 

Kompromisszumos megoldás miatt lemaradt a dobogó legfelső fokáról a legszexibb görög énekesünk és bandája + Csukás István görög megfelelője. És már csak a címe miatt is sok pontot kell hogy kapjanak tőlünk a fiúk. Igazi bulizós szám, amiért sóvárogni fog ma mindenki. Bár a döntőben elég jól el lettek osztva a dalok. Lehet, hogy elalszol 5-10 percre, de a Koza Mostra majd felébreszt.

12 pont go to Izland - Eythor Ingi: Ég Á Líf 

Nem biztos, hogy ez az, amire mindenki számított, de szeretek meglepetést okozni. Az egyetlen dal, amin igazán elérzékenyültem már első hallásra, úgyhogy június 15-én költözöm Izlandra. Legalább ott nincs ilyen meleg. Eythor Ingi az egyik legjobb énekes és legőszintébb előadó idén (az utóbbi egyébként a mi ByeAlexünkre is igaz), a dala pedig a szívemig hatolt./Könnycsepp legördül.../ Egyébként az az angol címe, hogy I'm alive.

És igen, egyetlenegy szavazatott engedhetek meg magamnak, úgyhogy azért nyomta le a görögöket, mert ők fognak eleget kapni tőlünk is meg másoktól is, kell a támogatás. Remélem Izland meghálálja majd nekünk...

Citromdíjat is szeretnék osztani, ami ugyanakkora szeretetet takar, mert bizony ezeket a dalokat szerintem többször hallgattam meg, mint a pontozottakat és boldogságot is hoztak, nem keveset. Nézzétek meg Románia, Montenegró és Macedónia produkcióit is!