Az előző évekhez hűen, bár a megszokott időponttól eltérően, idén is készítettem egy listát a kedvenc eurovíziós dalaimból. Így a döntő után talán valósabb lett a sorrend, illetve a szereplő dalok, mert igazából nálam mindig az idő dönti el, hogy mi az amit sokáig és sokszor hallgatok. Aki az élő műsorok előtt a kedvencem volt, az például az elődöntők és a döntő után visszacsúszott a harmadik helyre, mert a színpadi produkció nem tetszett annyira, mint az adott dal klipje. És ugyanez előfordult fordítva is, hogy egy kevésbé tetsző klip miatt a dalt sem tudtam annyira értékelni. A dalokat is e szerint linkeltem, ahol a klipet szeretem jobban ott azt, ahol az élő produkciót ott azt linkeltem.
Sok helyen olvastam és hallottam, hogy ez a dal nem nyerte el sok embernek a tetszését. Első hallásra nekem sem jött be ez a hatásvadász musical stílus, de az elődöntőben a gyönyörű képek és a rövid, de "tapadós" refrén miatt megszerettem. A felékszerezett szerzetes jelmezt viszont nem tudom megbocsátani.
A női szavazóknak nem tetszett, hogy túl szexi akart lenni, csak ezt a magyarázatot tudom arra, hogy egy pontot sem kapott a dal a döntőben, mert szerintem egy tök jó dalról van szó. Én egész "fiatalságomban" ilyen fekete démon akartam lenni, mint ez a csajszi ebben a dalban. Három évig fekete is voltam a hajam, de a többi dolog nem sikerült és rájöttem, hogy lehet azért, mert én nem ilyen vagyok, úgyhogy most már narancssárgában nyomom. De még mindig imádom az erős, szexi nőket.
Állítólag nincs olyan, hogy tipikus eurovíziós dal, de erre szerintem lehet mondani, hogy nem tipikus és pont ez benne a jó. Tetszik ez a kicsit futurisztikus hangzás és az énekesnőnek olyan kisugárzása van, hogy nem kellett hozzá semmilyen sallang, hogy hasson.
7. Portugália: Leonor Andrade - Há Um Mar Quo Nos Separa
Ez az a dal, ami a színpadon szerintem nem volt olyan átütő, de én nagyon szeretem és úgy sajnálom, hogy a portugálok nem valami sikeresek az eurovízión. Bár nem Warrior a címe, de nekem Leonor hitelesebb kemény csaj volt, mint a rémisztő grúz vagy a combvillantós máltai énekesnő.
6. Írország: Molly Sterling - Playing With Numbers
Ezt a dalt is csak az elődöntőben szerettem meg, ami elég fura, mert teljesen az én stílusom. Szerintem kell egyfajta érzékenység az ilyen dalokhoz, mint Boggie dalához is, ahol nincs tuc-tuc, se áriák, csillaghullás és egyéb hatalmas túlzások. Bár az égő zongora az tetszett...
5. Belgium: Loic Nottet - Rhythm Inside
And if we die tomorrow, what'll we have to show? A klip bizarr volt nekem és a dal pedig kicsit Lorde, de a színpadon látva és újra hallva valahogy átjött és belém mászott. És a kedvenc dalszövegem.
4. Szlovénia: Maraaya - Here For You
Most meglepetést fogok okozni, de ezt a dalt már első hallgatásra megszerettem. Az énekesnőnek olyan különleges a hangszíne és hajszíntesók is vagyunk. Kár, hogy nincs is ilyen szó. Azt külön szeretem, hogy olyan táncdalfesztiválosan mutogat, a hegedűzés imitálásét pedig először nem értettem, de ha senki sem lát már én is csinálom.
3. Norvégia: Morland & Debrah Scarlett - A Monster Like Me
Ez a dal volt a legnagyobb kedvencem az élő műsorokig. A klipet egyszerűen imádom, de az élő műsorban szerintem nem mertek valami sötétebbet mutatni, ami egyébként biztos jobb helyezéshez juttatta őket, mert a nézők a megszokottat azért jobban szeretik, de én kíváncsi lettem volna a kliphez hasonló koncepcióra.
2. Olaszország: Il Volo - Grande Amore
Aki eddig hiányolta a fiúkat, annak most itt van három is, bár őszintén szólva nekem nem az eseteim. Sőt még ezt a stílust sem szerettem eddig, de már az örmények is megfogtak egy kicsit ez a dal pedig végképp. A klip szörnyű, ennél klisésebb már nem is lehetne, viszont élőben szerintem az ő produkciójuk volt a legátütőbb. Ja és olaszok és olaszul énekelnek!
1. Észtország: Elina Born & Stig Rasta - Goodbye To Yesterday
Az észtek már évek óta olyan dalokkal indulnak amik szerepeltek a kedvenceim között. Mikor az anyanyelvükön énekeltek azt is nagyon szerettem, sőt volt egy időszakom mikor szerettem volna észtül tanulni. Bár még most is szeretnék, csak nem végtelen az embernek az ideje meg a lehetőségei. Szóval ha úgy nézzük már meg is érdemelték, hogy első helyen végezzenek nálam. Nagyon tetszik ez a komor hangulatú, de valahogy mégis sodró dal. Az élő produkció szerintem nagyon ötletes volt, nem akart hatásvadász lenni. Bár ez sem egy tipikus "azért is lenyomom a torkotokon" dal, mint például az orosz volt, de ahhoz képest tök jó helyezést (7.) ért el, amiért nagy taps a szavazóknak.
Ez az a dal, ami a színpadon szerintem nem volt olyan átütő, de én nagyon szeretem és úgy sajnálom, hogy a portugálok nem valami sikeresek az eurovízión. Bár nem Warrior a címe, de nekem Leonor hitelesebb kemény csaj volt, mint a rémisztő grúz vagy a combvillantós máltai énekesnő.
6. Írország: Molly Sterling - Playing With Numbers
Ezt a dalt is csak az elődöntőben szerettem meg, ami elég fura, mert teljesen az én stílusom. Szerintem kell egyfajta érzékenység az ilyen dalokhoz, mint Boggie dalához is, ahol nincs tuc-tuc, se áriák, csillaghullás és egyéb hatalmas túlzások. Bár az égő zongora az tetszett...
5. Belgium: Loic Nottet - Rhythm Inside
And if we die tomorrow, what'll we have to show? A klip bizarr volt nekem és a dal pedig kicsit Lorde, de a színpadon látva és újra hallva valahogy átjött és belém mászott. És a kedvenc dalszövegem.
4. Szlovénia: Maraaya - Here For You
Most meglepetést fogok okozni, de ezt a dalt már első hallgatásra megszerettem. Az énekesnőnek olyan különleges a hangszíne és hajszíntesók is vagyunk. Kár, hogy nincs is ilyen szó. Azt külön szeretem, hogy olyan táncdalfesztiválosan mutogat, a hegedűzés imitálásét pedig először nem értettem, de ha senki sem lát már én is csinálom.
3. Norvégia: Morland & Debrah Scarlett - A Monster Like Me
Ez a dal volt a legnagyobb kedvencem az élő műsorokig. A klipet egyszerűen imádom, de az élő műsorban szerintem nem mertek valami sötétebbet mutatni, ami egyébként biztos jobb helyezéshez juttatta őket, mert a nézők a megszokottat azért jobban szeretik, de én kíváncsi lettem volna a kliphez hasonló koncepcióra.
2. Olaszország: Il Volo - Grande Amore
Aki eddig hiányolta a fiúkat, annak most itt van három is, bár őszintén szólva nekem nem az eseteim. Sőt még ezt a stílust sem szerettem eddig, de már az örmények is megfogtak egy kicsit ez a dal pedig végképp. A klip szörnyű, ennél klisésebb már nem is lehetne, viszont élőben szerintem az ő produkciójuk volt a legátütőbb. Ja és olaszok és olaszul énekelnek!
1. Észtország: Elina Born & Stig Rasta - Goodbye To Yesterday
Az észtek már évek óta olyan dalokkal indulnak amik szerepeltek a kedvenceim között. Mikor az anyanyelvükön énekeltek azt is nagyon szerettem, sőt volt egy időszakom mikor szerettem volna észtül tanulni. Bár még most is szeretnék, csak nem végtelen az embernek az ideje meg a lehetőségei. Szóval ha úgy nézzük már meg is érdemelték, hogy első helyen végezzenek nálam. Nagyon tetszik ez a komor hangulatú, de valahogy mégis sodró dal. Az élő produkció szerintem nagyon ötletes volt, nem akart hatásvadász lenni. Bár ez sem egy tipikus "azért is lenyomom a torkotokon" dal, mint például az orosz volt, de ahhoz képest tök jó helyezést (7.) ért el, amiért nagy taps a szavazóknak.
