Soma számomra (és szerintem nemcsak számomra) egy nagyon megosztó és figyelemfelkeltő személyiség, ezért egy ideje már szerettem volna tőle olvasni valamit. A legfrissebb könyvével kezdtem.
***
Fülszöveg: Soma Mamagésa legújabb, immár 11. kötete egyfajta összegzése eddigi munkáinak. Középpontjában most is korunk egyik legizgalmasabb témája, a szabad akarat megnyilvánulása, a tudatos döntés áll. Nők és férfiak döntései önmagukról és másokról, szerepeik, egymás közötti kommunikációjuk. A nagy kérdés, vajon megteremthető-e életünkben valamiféle egyensúly, azaz harmónia. És ha igen, hogyan. Vajon mi minden segíthet abban, hogy megtanuljuk magunkat szeretni, ezáltal másokat is? Mert ezt nem is olyan könnyű elérni egy elvárásokkal, hasonlítgatásokkal, harcokkal, játszmákkal, végleges ellentétekkel teli világban. Ehhez kell életünk tudatos alakítása, a szüntelen törekvés a belső egyensúlyra, a harmóniára.
Mert „a harmónia megtalálását is meg kell tanulni, és meg kell engedni magunknak. Minden, ami harmonikus, az egyben van, egyensúlyban van. Nincsenek oda nem illő végletek. Épp ezért nagy dolognak kell ahhoz történnie, hogy egy igazán harmonikus ember kibillenjen a középpontjából, hogy meginogjon a tartóoszlopa. Viszont ezért a stabilitásért érdemes dolgozni, tenni valamit. Én nagyon sokáig rettegtem a harmóniától. Azért rettegtem, mert egyrészt azt gondoltam, hogy unalmas. És én is szürke, unalmas leszek. Ezzel azonosítottam a lelki békét, a harmonikus együttélést. Kispolgárok, nyárspolgárok, azok is csak eljátsszák, nincs is. Olyan hosszú út volt, mire betörtem magam. Komolyan! De nem kell a korbácsot előkapnunk, és ütnünk a hátunkat, hogy nem jól csináltuk az életünket, mert azt gondolom, hogy mindig azt tesszük, amire képesek vagyunk, és abban vagyunk, amit meg kell tapasztalnunk. Tehát elég jók vagyunk úgy, ahogy vagyunk” – vall a szerző arról, mit tehetünk azért, hogy harmonikusabb felnőttek legyünk, élvezhessük az életet, teljes tudatossággal felelősséget vállalva tetteinkért, törekvéseinkért, szándékainkért.
És a legfőbb tanács, amit olvasóinak adhat?
„Akkor hát: egyensúlyozásra fel!”
***
Soma vagyis Spitzer Gyöngyi legújabb könyve öt előadást tartalmaz, amelyek együtt egy kerek egészet alkotnak és a fülszöveg sem téved abban, hogy egyfajta összegzésnek is tekinthetjük őket. A könyvben van szó életünk nagy döntéseiről, a női szerepekről, egymás támogatásáról, a hatékony kommunikációról és lezárásként a harmónia eléréséről.
Először kicsit féltem, hogy milyen lesz előadásokat olvasni, amelyek egyszer már szóban elhangzottak, de nekem teljesen olyan élmény volt, mintha ott ülnék egy nagy teremben és hallgatnám Somát, a sokat tapasztalt, sokat tanult, harmonikus nőt. Mert szerintem ő tényleg hiteles abban, amit képvisel és sokat lehet tőle és a tapasztalataiból tanulni.
Már az elején elkezdtem rajta gondolkodni, hogy hogyan jellemezhetném Somát és az előadásait, de aztán ő maga adott választ. Az pszichológiát, az ezotériát, a tapasztalást és a humort ötvözi tanításaiban, amelyek szerintem remek eszközök ahhoz, hogy egy széles közönséget elérjen velük.
Sokat mosolyogtam a személyes történetein és sokszor megbotránkoztam a véleményén egyes dolgokról, de úgy érzem ezek is hozzám adtak valamit, mert nem azt kell megvizsgálnunk magunkban, amivel egyet értünk, hanem azt, amivel nem értünk egyet.
Ez az önismeret egyik kulcsa, amit Soma kiemelten hangsúlyoz minden előadásában és erre én is csak lelkesen bólogatni tudok, ahogyan azokra az egyszerű "pratikákra" is, amelyeket az utolsó részben oszt meg velünk, amelyek őt egyensúlyban és harmóniában tartják.
Soha nem volt negatív véleményem Somáról, de ez a könyv nagyon megkedveltette őt velem és szeretnék még sokat olvasni tőle. Ha szórakoztató, könnyed formában szeretnétek az életünk nagy-nagy kérdéseiről olvasni és az ezotériától sem zárkóztok el, akkor nagyon ajánlom ezt a könyvet.
